Menü

Semmi baj, majd kinövi

Semmi baj, majd kinövi!

Szinte napi szintén halljuk ezt a mondatot a szülők szájából. Senki nem látott még pelenkás, az anyja mellén bevonuló fiatalokat a házasságkötő terembe. Azonban vannak olyan szülők akiket az ilyen mondatok sajnos nem nyugtatnak meg. Ezeket a szülők, akik előre gondolkodnak, ők a társadalmi elvárásokkal is törődnek. A más típusú szülők pedig inkább több türelemmel rendelkeznek, adnak időt a gyermekük számára, hogy önmaguktól fejlődjenek. Mindkét oldal működhet jól. Vannak olyan gyerekek, akik a „majd kinövi” családból érkeznek és nagyon sikeresek lesznek, ill. vannak akik a megelőző típusú családban nőnek fel. Viszont az fontos, hogy tudjuk melyik típushoz is tartozunk. Az egyikhez vagy a másikhoz? Vagy egyikhez sem húzunk igazán, inkább szituáció függő? Semmi baj, mindkettő jó lehet!

A lényeg, hogy tudjuk, hogy miért, mikor és hogyan teszünk. Ha ezt eldöntöttük, akkor már csak az van hátra, hogy mindezt úgy csináljuk, hogy minél kevesebb teher legyen a gyermekünk vállán.

Tanács a „majd kinövi” típusúaknak:

Ha a családban ez a leginkább jellemző , akkor érdemes arra figyelni, hogy a társadalomban vannak írott és íratlan szabályok, melyeket érdemes betartani a gyermek közösségi megítélésén ne essen csorba. Figyeljünk rá, hogy ne rekesszék ki a gyereket, mert ő még mindig bepisil a délutáni alvásnál, esetleg nem gyakorlunk eleget, és a csemeténk olvas a leglassabban az osztályban. Amelyik gyerek kicsit különc, gyakran kiveti magából a közösség, ha a pedagógus kevésbé ért a különbségek kezeléséhez, vagy nem foglalkozik eleget a csapat összetartásával.

Tanács a probléma megelőző szülői típusnak:

Ezek a típusú szülők azok, akik már a gyermek 2, akár 1 éves korában a szobatisztasággal, önálló öltözéssel foglalkoznak. ( holott a gyermekek nagy százaléka csak 3 éves korban éri el a nappali szobatisztaságot és önállóan öltözni és jóval az óvodába kerülés után kezd)

Semmi probléma nincs azzal, ha igyekszünk a gyermekünket buzdítani a jobb eredményre, arra viszont érdemes figyelni, hogy ne essünk túlzásokba. Ne ostromoljuk a gyereket a nap nagy részében azzal, hogy bepisilt, nem olvas elég gyorsan, mert egy idő után hajlamosak lehetnek már félni az adott témától, és akaratlanul is megtörténik a baleset, vagy a stressz miatt nem megy már úgy az az olvasás. Próbáljuk meg néha elengedni rövidebb-hosszabb időre a problémát, meg fog oldódni a helyzet.

Legyünk türelmesek, próbáljuk meg a gyermek érdekeit figyelembe véve terelgetni őket, hogy ne rekessze ki őket a csoport. Ha pedig elővigyázatos szülők vagyunk akkor néha engedni azon a gyeplőn!

Keresés